Az orvosok szerint az elmúlt két évben, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak köszönhetően egyetlen bárányhimlős esetet sem regisztráltak, az intézkedések feloldásával azonban valószínűleg a következő időszakban megugrik majd a varicellás fertőzések száma.
Adelina Marinescu, a kórház infektológusa elmondta, a kórház járóbeteg-rendelőjében jelentkező páciensek nagy részénél csupán enyhe tüneteket okozott a vírus, ezért nem volt szükséges a beutalásuk. A két bent fekvő gyerek kevésbé volt szerencsés: egyiküknél agyvelőgyulladás alakult ki, a másik pedig további megfigyelésre és kiegészítő vizsgálatokra szorul, ugyanis elhúzódó láza van.
A bárányhimlő egy fertőző betegség, amely hólyagosodást okoz a testen. A bárányhimlőt okozó vírus a légutakon, a levegőn keresztül vagy a fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés útján terjed. A betegség leggyakrabban télen és tavasszal fordul elő, de az utóbbi években meghosszabbodott az ilyen esetek előfordulásának időszaka. A lappangási idő 10 és 21 nap között változik, de a legtöbb esetben két hét. A vírus két-három nappal azelőtt a legfertőzőbb, hogy a bőrkiütés megjelenne a testen, de a hólyagképződés során az utolsó bőrkéreg leválásáig fertőző marad.
"Az első tünet a hőemelkedés (37-37,5 fok) vagy akár a láz (38-39), fáradtság, fejfájás, rossz közérzet és rosszullét, étvágycsökkenés. Legkésőbb két nappal azután, hogy jelentkeznek a betegség első jelei, a testen megjelenő vörös foltok folyadékkal teli hólyagokká válnak. Normál esetben a hólyag térfogata - ha nem repedt fel - 12-24 óra alatt fokozatosan lecsökken, majd a harmadik-negyedik napon a hólyag kiszárad és elkérgesedik. Fontos, hogy ezen időszak alatta beteget elkülönítsük, hogy ne adhassa tovább a fertőzést” – nyilatkozta dr. Marinescu.
Az infektológus hozzátette, a legtöbbször nincs szükség a betegség kórházban történő megfigyelésére, viszont néhány esetben szövődmények léphetnek fel, melyek miatt be kell utalni a pácienst. Az egyik legsúlyosabb komplikáció az agyvelőgyulladás, mely magas vérnyomást, instabil járást és fejfájás okozta hányást eredményez. Felnőtteknél is kialakulhatnak a betegség súlyos formái, amelyek a bőr felülfertőződésében nyilvánulnak meg, és amelyek – ha nem kezelik antibiotikumokkal – szepszishez vezethetnek.
"A védőoltás a legjobb védekezési módszer. A bárányhimlő elleni védőoltás nem része a gyermekek teljes oltási rendjének, de a szérum a baba kilenc hónapos kora után bármikor beadható. A védőoltás beadása 12 éves korig javasolt, de a felnőttek is immunizálhatók. A védőoltás egész életen át tartó védelmet nyújt, ha helyesen végzik el, ami két adag beadását jelenti” – mondta a szakorvos, aki emlékeztetett arra is, hogy ha a betegség gyermekkorban beoltott felnőtteknél jelentkezik, akkor is enyhe lefolyású lesz.
Noha a Temes megyei kórház orvosai az elmúlt két évben nem találkoztak varicellás esettel, Szatmár megyében a korlátozások idején is jelentettek bárányhimlős megbetegedéseket. A közegészségügyi igazgatóság kimutatása szerint 2021-ben 216 megbetegedést jegyeztek megyénkben, azaz 100.000 lakóra 54,42 eset jutott, mely jóval az előző év országos átlaga (75,40) alatt van. 2020-ban egyébként e szám még 99 volt, 2019-ben pedig 63.
